Mivel a Magyar Ateista Társaság legfontosabb feladata a magyar nem hívő közösség érdekvédelme, illetve a szekuláris értékek képviselete, ezért úgy döntöttünk, hogy a 2018-as parlamenti választások közeledtével megkeressük a választásokon induló, mérhető támogatottságú pártokat (illetve ezen túl kisebb pártokat, melyek véleményére kíváncsiak voltunk), hogy az általuk összeállított kérdőívet kitöltve adjanak számot az állam és az egyház szétválasztásával, illetve a nem hívőkkel kapcsolatos nézeteikről. Ezt azért tartottuk fontosnak, hogy a szekuláris értékrendet vallók, valamint a nem hívő szavazók pontosabb képet kapjanak arról, mennyire várhatják az egyes pártoktól az elmúlt 8 évben lerombolt szekuláris állam helyreállítását. Ahhoz, hogy a pártok ne csak a hívő, de a nem vallásos, szekuláris választókra is mint megszólítandó szavazói rétegre tekintsenek, szükséges, hogy a nem hívők is kifejezzék a véleményüket ezekben a kérdésekben, és szavazatukkal a szekularizmus szempontjait is figyelembe vevő pártokat támogassák.
Az elmúlt 8 évben a szekuláris államot lebontó, a nem hívőket másodrendű állampolgárként kezelő Fidesztől, és a KDNP-től várakozásainknak megfelelően nem érkezett válasz. A Jobbik, annak ellenére, hogy levelünkben leírtuk, hogy a kérdőív kitöltését azért tartjuk szükségesnek, hogy ne nekünk kelljen a pártprogramból a feltett kérdésekre adandó választ (esetleg tévesen) kikövetkeztetnünk, nem töltöttek ki a kérdőívet arra hivatkozva, hogy minden kérdésre szerepel a válasz a programjukban. (Egy érdekes adalék a Jobbik „néppártosodásához”: a levelet a „Szebb jövőt!” nyilas köszöntéssel zárták.) Bár az LMP sokáig ígérte, hogy megküldi a válaszokat, végül azt írta, hogy sajnos nincs kapacitása a kérdőív kitöltésére.
Így végül az Együtt, a Liberálisok, a Momentum, az MSZP, a DK, a Momentum, a Párbeszéd, illetve az ateista körökben aktív Európai Baloldal és a Racionalista párt válaszait kaptuk meg; ezeket egy táblázatba rendeztünk. A véleményünk szerint pozitív válaszokat zölddel, a negatív válaszokat pirossal jelöltük. A válaszok a legtöbb esetben ateista szempontból kedvezők, de ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a Fidesz, KDNP és a Jobbik válaszai nem ismertek.
Az első kérdésben arra kérdeztünk rá, hogy a Fidesz-KDNP által elfogadott, egypárti Alaptörvény egyenlő mértékben védi-e a hívő és a nem hívő emberek jogait. Mivel az Alaptörvényben az állam és az egyház együttműködése és nem „szétválasztása” szerepel, ezért szerintünk erre a kérdésre a válasz egyértelmű „nem”. Az Alkotmány szellemisége alapján a nem hívők joggal érezhetik magukat másodrendű állampolgárnak. Schmidt Pál egykori köztársasági elnök a keresztény feltámadás-szimbolikára alapozva, 2011 húsvét hétfőjén írta alá az Alaptörvénynek átkeresztelt Alkotmányt, melynek preambulumában olyan szavak, kifejezések szerepelnek, mint például az „isten”, „hitvallás” vagy éppen a „kereszténység nemzetmegtartó ereje”. Azt kell, hogy mondjuk, az Alaptörvény nem a nemzet tagjai által elfogadott közös minimum, hanem Balavány György szavaival élve, egy kereszténydemokrata krédó. A választ küldő pártok megosztottak voltak a kérdésben; talán ebben szerepet játszott az is, hogy figyelembe vehették az Alaptörvény szellemiségét, illetve az általa biztosított egyéni szabadságjogokat is.
A következő kérdésekben azt feszegettük, helyeslik-e a pártok, hogy a civil és az egyházi szervezetekre számos területen eltérő szabályozások vonatkoznak, illetve szerintük az államnak világnézetileg semlegesnek kell-e lennie. A kapott válaszok, egy-egy kivételtől eltekintve, lényegében a szekuláris álláspontot támogatták. Az SZJA egyházi 1%-a esetében a Fidesz-KDNP számos olyan intézkedést hozott, amely az egyházakat, azon belül is a vele együttműködő egyházakat juttatja előnyhöz. Az 1% gyűjtési lehetőséggel rendelkező bevett egyházi státuszról a bíróság helyett a parlament dönthet, és évek óta elszabotálják a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a magyar államot elmarasztaló ítéletének végrehajtását.
Fontos tudni, hogy összes befolyt személyi jövedelemadó 1%-át akkor is megkapják az egyházak, ha az állampolgárok a saját egy százalékukról nem rendelkeznek. (A teljes összeget az egy egyes egyházaknak felajánlott összeg arányában osztják fel). Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy 2018-tól kezdve, ha valaki felajánlja egy bizonyos egyháznak az 1%-át, akkor az adott egyház egészen addig kapja minden évben 1%-ot, amíg az adózó másként nem rendelkezik. Ez teljesen indokolatlan előnyhöz juttatja az egyházakat.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben a Fidesz-KDNP gyűlöletkampányt folytat a menekültek, muzulmán bevándorlók ellen, azzal vádolva őket, hogy céljuk Európa iszlamizációja, a magyarországi muzulmán egyházak zavartalanul működhetnek, számos keresztény egyházzal szemben például gyűjthetnek egyházi 1%-ot is.
Egy szekuláris államban ugyancsak elképzelhetetlen, és sérti a világnézeti és vallásszabadságot az, hogy az állam hitéleti tevékenységet támogat, papoknak, lelkészeknek ösztöndíjat ad, műemlék templomok felújításán kívül, új templomokat épít Magyarországon és a határon túl. Ezen felül tízmilliárdokat szán egy egyházi rendezvényre — a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra; összesen évi több 100 milliárd forintot töm a Fidesz-KDNP az egyházak zsebébe, a lehető legátláthatatlanabb módon. (Ráadásul ezzel a pénzzel, a civil szervezetekkel ellentétben, az egyházaknak lényegében el sem kell számolniuk.) Mint tudjuk: „A pénz már a számlán van”.
Az Fidesz-KDNP a közfeladatok finanszírozása esetében is előnyben részesíti az egyházi szervezeteket: a közoktatásban 3-szoros, a szociális szférában 1,7-szeres fejpénzt biztosítva az államihoz képest. Ez az aránytalanság a közoktatásban az egyházi részvétel megduplázódásához (6,5% helyett 13%), a szociális szférában pedig 11,5%-ról 23%-ra történő duplázódásához vezetett. Az ország közel 100 településén nem áll rendelkezésre világnézetileg semleges iskola, ami súlyosan sérti a tanulók vallásszabadsághoz fűződő jogait. A válaszoló pártok egyetértettek abban, hogy ha egy egyházi szervezet állami pénzből közfeladatot lát el, akkor ne szelektálhasson vallási alapon a szolgáltatás igénybe vevői között.
A pártok egyöntetűen kiálltak amellett, hogy a közös életünket szabályzó törvényeket racionális alapon kell alátámasztani, ne pedig vallási nézetek alapján. Bár a Fidesz-KDNP a vallási alapú törvénykezést általában próbálja racionálisnak feltüntetni, de pl. a génmódosítás tiltása, a család- és a házasság konzervatív értelmezése, a vasárnapi zárva tartás, az abortuszról alkotott véleménye, az esemény utáni tabletta nem-engedélyezése kapcsán eléggé egyértelműnek tűnik ennek az elvnek a megsértése.
A nem válaszolókat leszámítva, a pártok egyetértenek abban, hogy az államnak védenie kell mindenféle vallású és világnézetű állampolgár jogait, függetlenül attól, hogy esetleg az életvitelét valamely egyház nem támogatja.
Az MSZP-t és a Momentumot leszámítva, egyik válaszoló párt sem tartja elfogadhatónak, hogy a világnézetileg semleges, állami iskolákban az órarend keretein belül hittantanítás folyik. (Az ellenvéleményen lévő 2 pártnak nincs kifogása ellene, amennyiben a hittan választható, és nem kötelező). Sok ateista szülő keresett meg minket azzal, hogy kisebb településeken nem indul erkölcstan az iskolában, így kénytelenek hittanra beíratni a gyerekeiket. (Érdekesség, hogy maguk az egyházak sem rajonganak a választhatóan kötelező hittanért, hiszen emiatt a plébániai hittanoktatás lényegében megszűnt; így sokkal nehezebb az egyházközösséghez tartozó fiatalok szociális életét megteremteni.)
A Liberálisok, az Együtt és a Momentum nem gondolja az állam és az egyház szétválasztásának elvével ellentétesnek, hogy közjogi méltóságok, állami tisztviselők az állam képviseletében egyházi szertartáson vegyenek részt.
Az abortuszhoz való jogot minden válaszoló párt támogatja, és egyik sem tarja indokoltnak annak szigorítását.
A válaszoló pártok a vallási alapú körülmetélés esetében adtak a mi véleményünkkel leginkább ellentétes választ. Szerintünk a gyermek nem a szülő tulajdona, így a szülő nem kényszerítheti a vallási meggyőződését a gyermekére. A gyermek önrendelkezési és lelkiismereti jogának fontosabbnak kellene lennie annál, hogy egy adott vallás, vagy kultúra szerint hagyomány a testi csonkítás. A Demokratikus Koalíció jelezte, hogy legalább a lányok esetében tiltaná a körülmetélést.
Mivel az ateisták nem a vallás, a hit alapján állnak, így sokunk számára fontos a tények ismerete, a racionalitás. Ezért szerettünk volna lehetőséget biztosítani arra, hogy a nem hívő szavazópolgárok áttekinthessék, a pártok hogyan vélekednek vallási, szekuláris vagy éppen az ateistákra vonatkozó kérdésekben (bár nyilván nem ez az egyetlen szempont, ami alapján arról dönthetnek, mely pártot támogatják).
A szekularizmus a hívők számára is fontos kérdés. Valódi vallásszabadság — Gábor György vallásfilozófus szerint — csak ott képzelhető el, ahol az állam sem pozitívan, sem negatívan nem diszkriminál egyetlen vallást, egyházat, világnézetet sem. Ezért a hívőknek is érdekében áll, hogy az egyházak ne fonódjanak össze az állammal, hanem valóban önállóan, szabadon működhessenek; hiszen ellenkező esetben az állam bármikor kegyvesztetté teheti az egyházat.
Épp ezért ateistáknak és hívőknek egyaránt érdeke visszatérni a szekuláris államberendezkedéshez!