Az ország vallástalanodásáról szóló-, és az európai országok helyzetével foglalkozó elemzéseink után korcsoportonkénti vizsgálódásokkal folytatjuk a European Social Survey (ESS), Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) adainak elemzését. A legutóbbi, 2016-os magyarországi adatokat vizsgáljuk életkor szerint. (Az ESS-ről alapvető tudnivalók, valamint rövid módszertani ismertető az előző posztokban található).
Kezdjünk egy átfogó megoszlással! A keresztények aránya az ország lakosságán belül:
Látható, hogy a legfiatalabb két korosztályban a keresztények aránya alig haladja meg a 30%-ot.
A következőekben a templomba járás gyakoriságát vizsgáltuk. Az egyes csoportba a legalább hetente, legalább havonta (de ritkábban, mint hetente), ritkábban vagy csak ünnepekkor templomba látogatók, illetve azok, akik soha nem mennek templomba tartoznak.
A legfiatalabb korosztályokban a többség sohasem teszi be a lábát templomba, csak minden 30. fiatal koptatja hetente a templomok padjait.
Nézzük, hogy az egyes korosztályok mennyire tarják vallásosnak magukat (0-10-es skálán):
A 3 legfiatalabb korcsoportokban a teljes mértékben vallástalanok képviselik a legnagyobb csoportot, a 2 legfiatalabb csoportban a 0-2 pontos vallásosságúak több, mint 50%-ot tesznek ki.
Kiszámoltuk a korcsoportok vallásosságának átlagát is:
Minden összehasonlításban egyértelműen látható, hogy a fiatalabb korosztályok egyre vallástalanabbak. Mondanánk, hogy hála istennek, dehát...
A következő blogbejegyzésben annak fogunk utánajárni, hogy vajon az egyes korosztályokban az egymást követő ESS felvételek során is kimutatható -e, hogy az emberek elhagyják a kereszténységet, vagy csak a legidősebb, legvallásosabb generációk helyét átvevő, vallástalan fiatalok miatt válik egyre hitetlenebbé összességében Magyarország?