Beszéljünk nyíltan a kereszténységről!
2019. január 20. írta: Waldi!

Beszéljünk nyíltan a kereszténységről!

img_0876_focuspoint_926x504.jpg

A közhiedelemmel ellentétben kereszténység tágabb probléma, összetett lelki sérülés, amelynek az isten iránti vonzódás csupán egy kis része, mintegy a jéghegy csúcsa. Ebben a cikkben megpróbálok néhány szempontot leírni a jelenség mélyebb megértéséhez. Tisztában vagyok azzal, hogy ez érzékeny témának számít, ezért rögtön az elején fontosnak tartom leírni, hogy jelen cikk magát a keresztény jelenséget kívánja vizsgálni, anélkül, hogy ítéletet mondana az ilyen hajlammal rendelkező emberekről. Fontos tudni azt is, hogy jelenleg a pszichológusok között nincs konszenzus a kereszténység gyógyíthatóságával kapcsolatban, azonban a következőkben leírtak egy amerikai pszichiáter – Joseph J. Antichrist – több, mint harmincéves terápiás tapasztalatain alapulnak.

A leggyakrabban felmerülő kérdésről: vajon létezik a genetikai meghatározottság?

Nincs hitelesen bizonyítva, hogy a kereszténység egyedül és kizárólagosan biológiai, eleve meghatározott adottság, mintegy genetikus tulajdonság lenne. Valószínűsíthető azonban, hogy biológiai hajlam létezik, abból az egyszerű tényből kiindulva, hogy minden viselkedésnek, így a lelki alkatnak is, van biológiai alapja is (gének, prenatális hormonális hatások stb.). Az ember összetett testi-szellemi-lelki lény, amely összetevők hatással vannak egymásra. A biológia csak egy a számos hatás közül, amely alakítja a világnézetet és a spirituális irányultságot. Ez alapján valóban lehetséges, hogy néhány gyermeknek veleszületett hajlama van a kereszténységre abban az értelemben, ahogy a lelkialkatunknak van velünk született és a családi környezet hatására kialakult összetevője. (Ezt bizonyítja, hogy az a családi légkör, amely az egyik fiút keresztényé teszi, a másikat egyáltalán nem.) Sok olyan adottság velünk született, mint pl. a hirtelen harag, a hajlam az elhízásra, alkoholizmusra, rövidlátásra, figyelemhiányos zavarra. Az ilyen emberek ilyennek születtek, de nem így „rendeltettek”, azaz választhatnak más életet: megtanulhatnak bánni a haragjukkal, sportolhatnak, hogy ne hízzanak el, vigyázhatnak az alkohollal stb.

Fontos leszögeznünk azt is, hogy a hajlam nem azonos az előre meghatározottal, nem jelent elkerülhetetlenséget, emellett pusztán az, hogy valami veleszületett, még nem jelenti azt, hogy „normális”. (lásd: Down-szindróma stb.)

Betegség?

Nem ismerünk olyan egészséges fejlődési modellt, ami a kereszténység kialakulásához vezetne. Minden feltárt kereszténység mögött ott van a trauma, ami a gyermeket kibillentette a normális identitásfejlődésből.

A keresztény érzés összetevői: a legalapvetőbb a szégyen – kutatások szerint ez nem a társadalmi reakció következménye, hanem az az érzés, amivel kezdődött a kereszténység. Emellett: kötődésvesztés, magány, bizonytalanság, alkalmatlanságérzés, kisfiú egy felnőtt világban, tehetetlenség érzés, az az érzés, hogy manipuláció és kontroll áldozatává vált. A páciensek arról számolnak be, hogy reményvesztetten viszonyulnak az élethez, és bizalmatlanok a kapcsolataikban. Emellett úgy érzik, hogy nem részei a felnőtt férfiak klubjának. Ezek a negatív érzések felkeltik a vágyat, hogy az önértékelést helyrehozza, ebből fakad a vallási kötődés – ami azonosulási vágy. „Eggyé válás”.

Az istenhez vonzódó férfiak között gyakran találunk érzékeny, érzelmes, szorosan kötődő, művészi beállítottságú lelkialkatot. Arról számolnak be, hogy már korán „másnak” érezték magukat a többi fiúhoz képest. Szüleik (apjuk) arról számol be, hogy úgy tűnt nekik, hogy ez a fiú visszautasítja őket.

Létezik terápia?

„Ne dőljön be a kereszténypropagandának! Válassza azt, amit a szíve és az esze valóban diktál! Ez az élet sohasem lehet hiteles! Ha ön a változás útján jár, ne álljon meg, ne adja fel! Ez minden másnál, amit valaha is tettem a kiélés őrült napjaiban, jóval több örömet ad!” Egy páciens válasza arra, hogy mit mondana azoknak, akik a kereszténységgel küzdenek.

Igen, létezik. A terápia célja segíteni a pácienst a szégyen és a belső negatív érzések feldolgozásában, hogy az életét asszertív beállítódással élhesse. („Érzelemközpontú terápia”) Célja továbbá a pszichén belüli (intrapszcihés) konfliktusok és traumák csökkentése. A hiteles érzelmi reakciók megélése a jelen helyzetben, ezzel párhuzamosan a gyerekkorban begyakorolt érzelmi reakciók elhagyása.

A terápia tehát nem az összes keresztény kísértés eltávolítását célozza, hanem segíti a pácienst, hogy megtanulja kialakítani személyes és kapcsolati hitelességét azáltal, hogy visszakövetjük a gyermekkorban bejárt utakat, amelyek őt erre a szerencsétlen ösvényre vezették. A terápia eredménye: az isten iránti vonzódás feloldódása (nem pedig elnyomása!).

Mint minden betegségnél, itt is kulcskérdés, hogy minél korábban kezdődik a terápia (azaz minél kevésbé élte ki a keresztény hajlamait), annál nagyobb eredményesség várható.

A következő cikkben a kialakulását és a terápiáját fogom ismertetni.

Az írás Hodász András katolikus pap homofób írása alapján készült, csak értelemszerűen a homoszexualitással kapcsolatos kifejezéseket kicseréltük a keresztény megfelelőjükre.

Az írást ezen kívül szövegűen, a helyesírási és stilisztikai hibákat sem javítva közöljük.

A bejegyzés trackback címe:

https://ateistaforradalom.blog.hu/api/trackback/id/tr7014573904

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Waldi! 2019.01.21. 00:17:57

@Bogotazoo: "Az írás Hodász András katolikus pap homofób írása alapján készült, csak értelemszerűen a homoszexualitással kapcsolatos kifejezéseket kicseréltük a keresztény megfelelőjükre."

Nem tehetünk róla, hogy Hodász András csak a meleg férfiakkal foglalkozott a cikkben :D

zriff 2019.01.21. 18:07:15

Ez a blog egy szégyen ateista szemszögből. Ott téved, és a jelenkori szenteskedő arrogáns szűk látókörű gyáva ateisták is hogy a vakhívőt, fanatikust csak a hagyományos világvallásokra, new age követőkre értitek, és a gyakorlatban is csak a kereszténység, new age ellen vagytok nagy legények, a többi ellen kuss van, plusz ott van még az új szekuláris valláspótlék a femináci, jogvédő, sjw, pc, multkulti gender őrület amit örömmel felkarolnak. Őrület. Az ateizmus már elbukott.

Waldi! 2019.01.22. 15:06:48

@zriff: Alapvetően a szervezett vallást tartjuk társadalmilag a legkárosabbnak. Az ezotéria, new age, mivel nem követ kötelező dogmákat, nincsenek hierarchikus szervezetei, ezért társadalmi szinten jóval kevesebb kárt tudnak okozni.
Humanistaként nem rokonszenvezünk olyan új "szekuláris valláspótlékokkal", mint az "alt-right", "férfijogvédelem", antigenderpropaganda. Mert léteznek feminácik, akik autóval hajtanak bele a férfiakba, úgy gyűlölik őket. Ja nem, az incelek szoktak nőket ölni.
Az ateizmus megállíthatatlanul terjed a fejlett világban.

zriff 2019.01.23. 08:42:20

@Waldi!: Kétszer törölted a kommentemet. A cenzúra az igazán ateista mi? Annyira fanatikus vagy, hogy letagadod a valóságot a polkorrekt társadalmi pusztítás mértékéről, az utópista lázálmaid védelmében.

Waldi! 2019.01.23. 09:13:09

@zriff: A mi felelősségünk, hogy mit engedünk meg a kommentek között. Fasiszta propagandát nem. Éppen elég helyen nyomják ezt a szemetet.

"Annyira fanatikus vagy, hogy letagadod a valóságot a polkorrekt társadalmi pusztítás mértékéről, az utópista lázálmaid védelmében." :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
süti beállítások módosítása