A mai nap kaptuk az értesítést, hogy bejegyezték Magyarország első ateista közösségét, a Magyar Ateista Társaságot (MATT). Ez a többség számára érdektelen lehet, egyeseknek ellenszenves is, viszont tagadhatatlanul sok embernek örömet szerez. Hatása viszont mindenképp pozitív lesz!
Feltehetik a kérdést, hogy miért kell ateista közösség, ha az ateizmus etimológiáját nézve a kifejezés egy fosztóképző. Így lényegében a vallással szemben határozza meg magát, annak kritikája, ellenpontja. Valóban, pusztán filozófiai, elvont értelemben ez nem jelentene értéket, ha csak ennyiből állna. A MATT azonban nem egy filozófusklub, hanem egy érdekképviseleti szervezet, azaz amellett, hogy igen, ateista, számos értéket határoz meg, amely mentén kifejti tevékenységét. Ezen értékeket az Alapszabályában fekteti le, mely alapján a következőket mondja ki:
Az egyesület célja ateista közösség szervezése, ateista filozófia, szekuláris értékek megismertetése.
A racionális, kritikus, tudományosan alátámasztott tényekre alapozó gondolkodás népszerűsítése.
Az egyetemes emberi értékek, a szekuláris etika, és az ezeket vallók érdekeinek védelme.
Ezen értékek védelme és képviselete kritikus fontosságú a társadalomban. A szekuláris értékek a demokrácia alapköveit képezik, mivel a világnézeti egyenlőséget garantálják. A tudományos értékek népszerűsítése a Lisszaboni Szerződésben (is) lefektetett tudásalapú társadalom fontos eleme, főleg, ha ezzel részben pont, hogy a vallások gyakran tudománytalan és kirekesztő világnézeteit kell ellensúlyozni. A világ a tudósoknak hála fejlődött, sosem a papoknak; a részecskegyorsítót se szenteltvíz hajtja, és nem Jézus hozta el a penicillint, hanem Alexander Fleming, aki úgy mentett meg milliókat, hogy meg se kellett halnia értünk.
Feltehetnénk a kérdést, hogy az ateizmust miért kell képviselni, miért kell ezzel foglalkozni, hiszen vallásszabadság van egy szekuláris államban, az említett pontok itthon nem okoznak gondot. Ha valóban így lenne, akkor a közhiedelemmel ellentétben tényleg jelentősen kevesebbet kellene foglalkozni a kérdéssel; a vallásosok szerint az ateizmus egy olyan világnézet, mint az övék, egy másik ’vallás’, melyet ’hívei’ gyakorolnak. Ez a legtöbb ateistára nem igaz, mert a nem-hitet nem lehet gyakorolni, a semmire nem igazán lehet gondolni. Képzeljük azt el, hogy a vallás=foci. Ha valaki szereti a focit, szeret játszani, meccset nézni, beszélni erről és akár napi szinten erre gondolni, az nem jelenti azt, hogy aki nem szereti a focit, mert nem érdekli, az folyamatosan arra gondol, hogy mennyire nem érdekli ez a sport. Én például nem szeretem a golfot, így nem is gondolok rá. A legtöbb ateista nem gondol arra, hogy nem hisz.
Aki viszont mégis aktív ateista, annak megvan az oka erre; mert a vallás nem olyan, mint a golf, hanem egy egész társadalmat átszövő, gyakran mérgező entitás, mely világszerte számos elképesztő előnyt élvez másokkal szemben, illetve mások rovására. Gondoljunk csak arra, hogy még a leginkább szekuláris országokban is a vallásoknak és a hozzájuk csatolt egyházaknak legális a körülmetélés (testi csonkítás), a gyerekek vallásos és legtöbbször tudomány és társadalomellenes agymosása, az általános adótámogatás és a nők diszkriminációja. Ezen felül az ateistákat az emberek kevésbé tartják erkölcsösnek, habár erre semmilyen bizonyíték nincs, az ábrahámita vallások erőszakos dogmái pedig közel sem jelentenek szilárd morális alapot. Magyarországon ráadásul az ateisták helyzete folyamatosan romlik. A kormány számtalan alkalommal hangsúlyozta, hogy az a magyar, aki keresztény, és amúgy is egy illiberális kereszténydemokráciában élünk. Az új Köznevelési Törvény a nemzetközi egyezményeket, alkotmányt felrúgva megfosztotta a gyerekeket a vallásszabadságtól. Az egyházi oktatás agresszív terjesztése és diszkriminatív (3,4-szeres) támogatása a vallásos ifjúság megfeleződése mellett kényszerít sokakat ateistaként hitéleti eseményeken történő részvételre.
A Magyar Ateista Társaság megalakulása az említett okokból jelentős előrelépés az egész társadalomnak. Egyrészt ideológiai ellenpontként szolgál a kormány agresszív vallásos propagandája ellen, illetve közösséget, platformot és elfogadást biztosít az ateistáknak. Ez már csak azért is hiánypótló, mert az ateisták arányukhoz képest minimális láthatósággal és képviselettel rendelkeznek, ezen pedig ideje volt változtatni. Igény pedig van erre; a vallásos propaganda ellenére az elmúlt 16 évben jelentősen csökkent a vallásos fiatalok száma, sőt, mára már 41% ateista. A teljes társadalmon belül is több, mint 35% az ateisták aránya, ezért furcsa is lenne, ha nem képviselné őket senki. Ez különösen igaz, ha azt nézzük, hogy a jövő generációinak összesen mindössze 6%-a egyház tanítását követő vallásos, mégis ehhez képest például a Katolikus Egyház hatalmas befolyással, vagyonnal, intézményhálózattal rendelkezik (miden adófizető pénzén). Minden településen van katolikus templom, és hiába van ma már legalább annyi ateista mindenhol, nekik nem jár saját tulajdonú közösségi tér, ahogy mondjuk a helyi salsa klubnak se, pedig ott is vannak legalább annyian. Továbbá tarthatatlan, hogy az egyházak évi 100 milliárd forintos támogatásban részesülnek, míg a társadalom felét kitevő ateisták, vallástalanok közösségei egyetlen fillért sem kapnak. Mindebből az következik, hogy bőven van mit tenni azért, hogy az ateistákat ne érje hátrányos megkülönböztetés, a vallásosokat pedig pozitív diszkrimináció. Ezért alakultunk meg, és amíg nem érünk el egy valóban szekuláris társadalomig, addig nem leszünk pusztán filozófus klub.
