A kormánypropaganda és az egyházak egyaránt azt állítják, hogy Magyarország keresztény ország, a hanyatló Nyugat viszont elveszítette kereszténységét, a templomok üresen állnak. Itt, Közép- és Kelet- Európában viszont a túlnyomó többség rendes, keresztény ember, a templomok pedig tömve vannak a hívekkel.
Nézzük meg azonban, hogy mennyire támasztják alá ezt a tények! A 2001-es és a 2011-es népszámlálás között a magukat valamely egyházhoz tartozónak vallók száma hatalmasat zuhant; több, mint 2 millióval kevesebben lettek a hívek. Ezen belül a katolikus egyház 1 millió 700 ezer, a református egyház 470 ezer tagot veszített, ez nagyjából 30%-os csökkenés volt. Viszonyításképpen: ebben az időszakban Magyarország népessége csak 260 ezerrel csökkent. A hívők számának csökkenését (vagy inkább talán zuhanását) keresztény körökben jellemzően azzal próbálják magyarázni, hogy az csak látszólagos, ugyanis a hívők ezen csoportja a népszámláláson él a nem válszolás lehetőségével – ez a több, mint kétmillió ember valójában csak bizalmatlan, vagy ellenzéki szavazó, és a politikai ellenszenvét fejezi ki a keresztény kormányzattal és az egyházakkal szemben.
A 2011-es népszámlálás szerint a lakosság 54,2%-a érzi magát keresztény felekezethez tartozónak (2001-ben 74,4%), a felekezethez nem tartozók, nem válaszolók és ateisták aránya összesen 45,3% (2001-ben 25,4%). Fontos megjegyezni, milyen abszurd volt a 2011-es népszámlálás : az ateizmus, mint ’vallási közösség’ volt választható (ateista polgártársaink elszántságát dícséri, hogy még így is a lakosság 1,5%-a vállalta hitetlenségét).
Szerencsére azonban létezik olyan az Európai Unió által végzett kutatás, amiből kideríthetjük, hogy milyen a magyarok tényleges világnézeti összetétele, hiszen ebben a kutatásban szinte elenyésző a nem válaszolók vagy választ megtagadók aránya. Az Európai Unió 2001-ben határozta el, hogy rendszeres, 2 évente végzett felmérést végeztet az európai országok körében. A felmérés-sorozat 2002-ben el is indult; EUTE Európai Társadalomtudományi Elemzések (ESS European Social Survey) néven. A felmérés során készített az anonimizált adatbázis regisztráció után szabadon letölthető : https://www.europeansocialsurvey.org//
Eleinte a vallással kapcsolatos kérdések főként a vallásosság mértékére, vagy a templomba járás gyakoriságára vonatkoztak, de 2008-tól már a vallási közösséghez való tartozásra, illetve a vallástalanságra is rákérdeztek. Sajnos nem minden országban, minden felméréskor tettek fel minden kérdést, de Magyarországról minden adat hiánytalanul a rendelkezésünkre áll. Jelen blogposztunkban a magyarországi adatok elemzését kezdjük meg, a következő posztokban ezt folytatjuk még, valamint az európai országok adatival való összevetést fogjuk elvégezni.
Az alábbi táblázatban látható, hogy a 2010-es adatok igen közel vannak a 2011-es népszámlálási adatokhoz, ha feltételezzük, hogy azok, akik a népszámláláson megtagadták a választ az felekezeti kérdésben, szinte teljes mértékben felekezethez nem tartozók, vallástalanok. Az Orbán kormány hatalomra kerülését követően, 2012-re azonban drámai változás következett be, a magukat kereszténynek vallók száma több mint 10 százalékponttal csökkent, és ugyan ennyivel nőtt a vallástalanok száma! (A megoszlásokat a "Van-e olyan vallás vagy vallási felekezet, amelyhez tartozónak tekinti magát?" kérdésre adott válaszokból számoltuk.)
A következő grafikon a vallásos érzület átlagait tartalmazza minden ESS felmérésből (válaszok átlagai a "Függetlenül attól, hogy Ön tartozik-e valamelyik egyházhoz vagy felekezethez, mennyire tartja vallásosnak magát?" kérdésre- 0-10-es skálán kellett a kérdezettre jellemző értéket megjelölni).
Végezetül szeretnénk megemlíteni a hit egy másik érdekes dimenzióját: a templomba járás gyakoriságát. A kérdés maga így hangzott : "Az olyan különleges alkalmaktól eltekintve, mint az esküvők és a temetések, mostanában milyen gyakran vesz részt vallási szertartásokon? ". A táblázat értelmezéséhez fontos, hogy a havi gyakoriság már tartalmazza a hetente templomba járókat is.
A 2018-as ESS felmérés adatai pár hónapon belül, 2019 őszén várhatóak- természetesen elemezni fogjuk őket. Kíváncsiak leszünk arra, hogy a menekültválság, a kormány által folytatott xenofób, iszlamfób kampány; az egyre inkább leplezetlen klerikalizmus, és az egyházak által mutatott elvtelen viselkedés többek között a hajléktalan- és a menekültügyben hogyan fogja a magyarországi keresztények számát befolyásolni.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Módszertani megjegyzés: a teljesen korrekt elemzés az ESS adatok esetében (mivel ott, a népszámlálással ellentétben nem minden egyes embert, csak egy átlagosan 1600 fős mintát kérdeztek le) következtető statisztikai módszereket kívánna. Az itt használt leíró statisztikai módszerek használatával tulajdonképpen azzal a feltételezéssel élünk, hogy amilyen értékeket a mintából számolunk, azok teljesen pontosan jellemzőek a teljes népességre is.
